Ma voltam vizsgázni csillagköd-elemzésből... Hiányzik, hogy egyvalaki mindig megérdeklődjön az eredményeim felől. A régi suliban ugye csak érdekből kérdezgette mindenki a másikat, hogy ő mire számítson, Lindától jól esett mindig ez az őszinte kíváncsiság.
Persze annak ellenére, hogy nem beszélünk egy hétig - közös megegyezés alapján -, ma rámírt, hogy hogy sikerült a vizsgám? No tessék... Ezt akartam, mégsem örültem neki. Nem válaszoltam rá, most tényleg nem akarok vele beszélni. Nem maga az érdeklődés hiányzik, hanem a társ, aki érdeklődik. Ejjj...
Igazából nem tudom pontosan, mi bajom van, mi fáj a szilveszterében... Kéne egy kis önelemzés, mert így nem lesz jó. Így is olyan igénytelenül nézek ki - már tiszta inget sincs kedvem felvenni a melóba. Bár ezzel Linda is mondta, hogy kb. így van.
Szóval miért bánt ennyire, hogy mással lefeküdt ilyen könnyen?
- Könnyen adta magát? Nem emiatt úgy érzem, mert ha őszinte vagyok, akkor lehet én is megtettem volna már, ha lehetőségem adatik. Ivettel talán nem, de egy vadidegen diszkócicával... Persze én nem biztos, hogy sokat "beszélgettem" volna vele előtte... De azért büszke se lettem volna rá.
- Hogy ilyen keveset ér neki eme intimitás? Második pasi vagyok az életében, ilyen szempontból megértem, hogy még kíváncsi, de épp ezért ez azzal jár, hogy az első útbaesővel...?! Vagy hogy érzelmektől mentes legyen?! Írtam, hogy azt mondta, nem szeretkezés volt, hanem valami más? Ha így van gondolom nem akarta kimondani, hogy csak b@szás. Bár egy egyéjszakás ritkán nagy szerelem... Max utána alakul ki. De erről Aya biztos tudna beszélni.
- Egyik jó barátom azt mondta, hogy épp tapasztalatlansága miatt lehet én adtam neki nagy önbizalmat, és ezt élte ki most. Lehet én oldottam fel annyira, hogy most ki akarja élni magát. Elszabadítottam, húúú... Ez még talán jól is hangzik :)
Most esett le ám valami! A könyvek... velem is elolvastatta azon könyveket, melyek utóbbi időben foglalkoztatták: Szex és tandíj, meg ami kevésbé B kategóriás (ha könyvekben van ilyen), Paulo Coelho-tól a Tizenegy perc. Mindkettő a prostitúcióról szól, és nem titkolta olvasásuk közben, mennyire felizgatják őt az egyes jelenetek. Lehet vak voltam, és az orrom előtt voltak annak jelei, hogy vágyai tárgya a gyarlóság?
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
vagyok, aki vagyok... 2010.01.07. 08:56:07
Kristopher · http://lelkirakat.blog.hu 2010.01.07. 09:03:02
vagyok, aki vagyok... 2010.01.07. 12:22:43
- az emberek hibáznak, a megbocsátás pedig szép erény,
- bár jellemzően a tettek beszélnek, azért ennek kizárólagos figyelembe vétele is felületesség,
- nem szerencsés elvárásokat támasztani senkivel szemben sem.
egy picit olyan érzésem van, hogy most utólag akarod megmagyarázni a szakítás okát, merthogy akkor nem nagyon tudtad.
másrészt, gondolom hallottál már olyat is, hogy valaki számításból nem fekszik le első alkalommal. a másikat pedig elragadja a hév és igen. ezen múlik vajon a boldogság?
Kristopher · http://lelkirakat.blog.hu 2010.01.07. 18:15:08
Az sem játszik, hogy számításból tette volna, nem az a világ vagyunk.
Nem kell neki megbocsátanom, mert már nem a barátnőm, csak szimplán csalódtam. Ahhoz jogom van, ahhoz nem lett volna, hogy ezt közöljem vele. Ezt már megbántam. Elvárásaim is csak addig voltak, amíg együtt voltunk, az viszont igaz, hogy azokhoz képest csalódtam.
Köszönöm ám a részletes foglalkozást a gondjaimmal :) Hamár önelemzést tartok jól jönnek a külső szemek észrevételei!
barracud4 · http://halnap.blog.hu/ 2010.01.08. 20:17:46
Kristopher · http://lelkirakat.blog.hu 2010.01.08. 20:19:35
Írj még a többihez is - követlek! :D
barracud4 · http://halnap.blog.hu/ 2010.01.09. 13:57:05