Meg is volt a fotózása Lindának, túl is éltük, de persze a lényeg, hogy átbeszéltük a dolgokat immáron személyesen is, és arra jutottam (önmagamtól, nem ő magyarázott ilyet), hogy túl bonyolítom az egészet, tényleg egyszerűnek kell lenni, mint egy faék :) Na azért már ez is egy véglet, de visszább kell vennem. Ha úgy nézem, a helyzet nem is olyan vészes. A volt barátnőmmel a kapcsolatom jó, és azt csinálok, amit akarok, élem az agglegények szép életét.
Nem mindig jó, és nem is akarok hosszútávon az lenni. A múltkor egyedül ebédeltem egy étteremben. Nemhogy az asztalomnál nem volt mellettem senki, de még az egész étterem is üres volt! Utána hazabaggyogtam, az üres lakásba, és konstatáltam, hogy "nesze neked agglegény élet"... De legyünk optimisták: meg kell keresni a szép oldalát!
A beszélgetésből végülis sok új nem derült ki, csak az, hogy még mindig nagyon szeret, és hogy bármikor visszajönne hozzám; hogy meg van zavarodva a szituban, és hogy a randitól nem vár semmi komolyat. Én is elmondtam neki, hogy a szilveszterétől már azon kicsi esélyét is elvesztettem annak, hogy újra összejöjjünk, melyre nagy könnycseppekkel válaszolt :( De megértette, és annyira nem is lepte meg szerintem. Csak rossz volt hallani - de óvatosan mondtam. Tényleg nem volt sok rossz szavunk egymáshoz. Csak néha hajlamos vagyok beszólni, ami tőlem neki még jobban fáj. Ehh...
A fotózás pedig klassz volt. Végre komoly fényekben! Bár van még mit tanulnom - még szép! Kicsit nehezen lendültünk mindketten bele, de jó érzés volt, hogy tudunk ilyen közvetlenek lenni egymással, valahogy ez bizonyíték volt arra, hogy minden rendben. Bár én úgy érzem Ivett jobban el tudta engedni magát - vagy csak vele nem voltam ilyen fáradt. Azok a képek valahogy jobban sikerültek - de majd az utómunkák után megmondom.
És büszkén jelentem, hogy nem feküdtünk le egymással! :) Sőt, még csók sem volt! Ölelés megesett, meg kívántuk mindketten a dolgot (szóvá is tette... :), de meg tudtuk állni. Jó, igazából eddig is én rohantam le, de ő se mondott nemet. Most nem is kellett egyáltalán. Felajánlottam neki, hogy aludjon ott nálam, külön ágyon, mert sokáig elhúzódott a fotózás, de inkább visszataxizott a koliba. Nem lett volna jó ötlet, és hát... a szilveszteri csókával szemben se lett volna valami fair...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
vagyok, aki vagyok... 2010.01.12. 17:06:02
Kristopher · http://lelkirakat.blog.hu 2010.01.13. 12:23:00
barracud4 · http://halnap.blog.hu/ 2010.01.13. 14:00:49
vagyok, aki vagyok... 2010.01.13. 16:21:35
