Újabb interjú, újra kávézóban. Legalább a "főnök" ismerős volt, egy fősulira jártunk. Azon kívül, hogy oldottabban beszélgettünk, több előnnyel nem is járt szerintem ez a dolog. Egy újabb frissen induló cég, amire szintén igaz, hogyha az elején belekerülsz, azzal megalapozod a pozíciódat. Áradozott itt róla, hogy mekkora pénz van már most benne, mégis a fizetés nem lenne annyi se, mint amennyit most keresek. Pedig lassan 3 évvel ezelőtt is ennyit kerestem, pályakezdő molekula-szelektálóként. Oké, közben jött egy válság, rendben, de ha kevesebbet keresek, az akkor is visszaesés.
A másik dolog pedig a terveim... Sajnos nem eléggé kiforrottak, de egy dolgot nagyon el akarok érni: még idén kijutni külföldre! No nem ott megcsinálni a karriert (bár nem is zárom ki), követni akarom Irkafirkát világot látni :) Az angolom nem elég erős, így egy ilyen féléves külföldi nyelvsulira gondoltam. Diákmunka, nyelv, világlátás. Már asszony sincs, kit itthon hagyjak :( Nincs még egy éve, hogy elterveztem, de ez az idei fogadalmam. Év végén éri meg legjobban állítólag, szóval még van időm összeszedni rá a zsetont. És ez okoz egyfajta visszás érzést, mert emiatt szinte nem is akarom megtalálni álmaim állását, mert azt mekkora ciki lenne már itt hagyni?! De ugyanakkor meg lelépnék a mostani munkahelyemről, hogy legalább addig jobbat találjak.
Főiskolás koromból kimaradtak az ilyen világbejárós részek. Sokan mentek Erasmussal, meg bébiszitterkedni, amcsi tábor, vagy csak simán síelni, de nekünk sose volt rá fedezetünk. Jó, mondjuk az még rosszabb, hogy apámnak lett volna, dehát mit érdeklik őt a kölyke álmai, hisz nem élt velünk. Mindegy. Most van itt az ideje, hogy megteremtsem magamnak a lehetőséget, legalább nem is kell szívességet kérnem. Már csak azt nem tudom, hogy akkor minek keresek folyton új állást? Ismerősök is meglepődnek, hogyha van, akkor minek keresek?! Valahol bizonyítani akarok magamnak, hogy többre vagyok képes, meg akarom találni az igazi hivatásom, ezért járok suliba is. Ezért kéne csak megcsinálni azt a próbafeladatot, amit az előző interjún kaptam, mégha nem is felelek meg, vagy nem is fogadnám el (nem hiszem, hogy többet kínálnának). De vasárnapig kéne megcsinálni, és kb. mostantól suliban leszek, így egyszerűen csak vasárnap kellene megcsinálni :)
Más: Tegnap volt nálam Linda, telepítettünk egy rendszert a netbookjára. Meglátta, hogy egy dolog még itt maradt az elcuccolás során, de annak van története. Amikor még középsuliba járt, bevállaltam egy tablókészítést az osztályának, ő pedig elvitte nyomdába, meg ügy-intézte. Az osztály hálából egy ilyen fali dísztotemet adott neki, amit akkor ő úgy mondott, hogy mi kaptunk. És már el is érkeztünk a vagyonmegosztás háborgó mocsarához, mert neki alap volt, hogy ő kapta, övé, viszi. Nekem nagyon megtetszett, és az én albimban van is helye, nomeg valahol úgy érzem, hogy meg is érdemlem. De mondom, oké, hát valakinek engednie kell, vigye. No de hát elfelejtette elvinni, én meg elfelejtettem szólni neki, hogy elfelejtette elvinni :) No most viszont meglátta, de sok cucca volt, hogy a hóna alá csapja, így még mindig marad. A gáz az egészben az az, hogy nincs is hova tennie... A kolijában nincs helye, mikor otthon volt, akkor se tette ki a falra. Nálam meg nagyon jól mutat a helyén. Arra a kérdésre, hogy akkor miért akarja elvinni, ha nincs is hova kitenni, csak annyit felelt: "Mert az enyém" És ezt azzal a természetes meggyőződéssel. Ez egy kicsit auch...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Tittok 2010.03.05. 14:55:25
Az állással kapcsolatban, ha tényleg lépsz külföldre, akkor nem kéne egy másik állást nézegetned ami mellesleg kurvára kevesebbet ad. Ülj meg a popsidon, spórolj, és várd ki az év végét amikor indulhatsz végre.
Kristopher · http://lelkirakat.blog.hu 2010.03.05. 21:43:42
A popsin maradáshoz meg annyit, hogy nyughatatlan vagyok! :) De köszi :)