Utálom, amikor bénázok. Itt tervezgetem, hogy majd májusban időszerű lesz a fizuemelés-kérés. Már fogalmazom magamban, hogy milyen "szöveggel" fogom előadni, hivatkozván a munkám jó minőségére, hogy ha kell, túlóra belefér, meg minden. Erre tegnap megint a kisfőnök egyik cuccán kellett dolgoznom, hát na, mégiscsak más összetett(ebb) munkája. Nem akart működni. Direkt ültem rajta még egy pár kört, hogy akkor is rájövök, hol hibázik, viszont mivel többször előfordult már, hogy hagyott a munkája némi kívánni valót maga után, így segítségét kértem, hogy mi lehet a baj. Keresgélte, megtalálta: én írtam el valamit... egy rohadt betű! Ilyen már volt néhányszor, és hatalmas gáz! Jó, itt megmagyarázom, hogy azért gondoltam, hogy ő hibázott, mert szokott, de akkor is én bénáztam el, hogy azt a kis baromságot nem vettem észre. Hanyag voltam, figyelmetlen. Hogy kérjek így emelést? Max középső ujj emelést kapok...
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.