Jó ideje kocsivásárláson töröm a fejem, és most talán már kezd kibontakozni a dolog. Életem eddigi legnagyobb anyagi befektetése, de ez sajnos nem azt jelenti, hogy drága kocsit vehetnék.
Viszont most, hogy a rászánt pénz kezd összejönni, elbizonytalanodtam, hogy tényleg kell-e nekem autó. 10 éve van már jogsim, otthoni verdát (kisbuszt) vezettem eddig legtöbbet. Mindig is a tömegközlekedés nyomorát kellett elviselnem, és nagyon utáltam benne, hogy
- időhöz vagyok kötve
- kényelmetlen
- vonaton télen meg lehet fagyni
- sokszor állva kell végigutazni
- és nem lehet háztól házig menni.
- Amióta diák sem vagyok, már olcsónak se annyira mondható se a MÁV, se a buszbérletek.
Ezek az autóval nem állnak majd fenn.
Elsődleges szempont a gazdaságosság volt az autóválasztásnál, de olcsóbban még így sem jön ki egy hazaút. Legjobb esetben egyenlő lesz a vonatjegy árával, de ugye vannak bőven egyéb kiadások. Ha csak a biztosítást havi szinten odaadom már drágább lesz mindig is kocsival hazamenni. És a vételárról nem is beszéltem még, ami ugye egyben a legkiadósabb, illetve az esetleges sérülések, javítások. Ér ennyit a kényelem? Ráadásul munkába továbbra sem tervezek kocsival járni, mert reggelente akkora a forgalom, hogy időben jobban járok tömegközlekedéssel. Szóval inkább hazajárós és járkálós kocsi lenne, napi rendszerességnek nem eleme, így mérsékelten lesz kihasználva, viszont a fogyasztása se lesz talán olyan megterhelő.
Persze a presztízs is játszik, nem akartam pl. a jó öreg Suzuki Swiftet, ami tényleg nagyon jó kocsi és olcsó fenntartani, de lerí róla, hogy a lehető legolcsóbban akart kijönni, aki megvette. Öcsém pl. pont ilyet hajkurászik, és huszonévesen nekem is tökéletes lett volna. A főiskolán akinek volt egy kispolskija, vagy egy Samarája, bőven boldog volt. Akkor egy Suzukival király lettem volna (kilátásban sem volt). De most, ennyi idős fejjel, ami ugyan nem öreg, de már nem is diák-korszak, csak olyan kocsit vennék, amiben van némi stílus.
Egész konkrétan a Honda Civic 6. generációs kiadása a kiszemeltem, azok közül is a leggazdaságosabb modell. Legalább kétszerese az ára, mint egy Swiftnek, és a fogyasztása is valamennyivel több. Viszont a megjelenése, és a teljesítménye is jobb, valamivel nagyobb is és nem a csóró benyomást kelti az utakon.
Ezzel győzködöm magam, de nem nagyon sikerül :) Ami viszont átbillenti a mérleg nyelvét nálam, hogy ha lesz egy autóm (és nem teszem gyorsan tönkre), akkor az egy érték lesz nálam. Ha nem jönne be a dolog, ha anyagilag nem tudok igazodni a vele járó kiadásokhoz, akkor eladhatom, és csak egy kicsit bukok rajta max. Na még az is meggyőz erről, hogy ez a japán kiadású Civic k*rvára tetszik! :D
Huh, jól esett ezt most így kiírni, talán megkönnyítem a saját dolgom a döntésben. Hosszú hétvégén reményeim szerint meg is tudok majd nézni egy ígéretes példányt. Kíváncsi leszek!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Thia* · http://oszoljunk.blog.hu 2011.03.12. 20:48:00
Ha megveszed viszel egy kört? :D
Kristopher · http://lelkirakat.blog.hu 2011.03.16. 09:02:49
Lehet szó egy körről, de az első csaj, akit elviszek a nagymamám lesz! :D