Hát csak eljutottunk az előadásra, de Katával nem mardtunk kettesben csak tényleg egy pár szó erejéig. Ez talán nem is baj, de másképp terveztem volna. Azért most is előjött egy kicsit a szenvedés-téma.
Az én partnerem ugye a Szomszéd Lány volt, akik most költöztek egy kicsit távolabbi szomszédságba. Ezen apropóból egy albérletavatást terveztünk a színház utánra velük, ahova örültem volna, ha Kata is eljön, de egyelőre csak gondolkodott rajta. A színházban nem ültünk egymás mellett vele, de nem direktben, csak úgy jött ki. (Igazából Linda nem a legjobb helyekre tudott jegyet szerezni, de örülnünk kell, hogy egyáltalán volt.) A szünetben volt egy kis időnk beszélni, akkor is győzködtem, hogy jöjjön el a buliba, jó lesz. Jó volt vele beszélgetni, jó volt a hangulat, minden okés volt. Elment még Olafhoz, és ha jött volna, onnan együtt jöttek - de aztán nem jött el, speciel azzal a kifogással, hogy nem hozott váltásruhát hozzá. Felhívtam a vonaton és teljesen kedvesen mondtam neki, hogy sajnálom, hogy nem tudtunk többet együtt lenni, remélem legközelebb fogunk. Másnap azt mondta, hogy felzaklatta a találkozás, jobbnak látta hazamenni. Én meg nagyon szerettem volna vele beszélni is, nem csak néhány szót, hogy ne szenvedjen már annyit, mert egyfolytában rossznak érzem magam azért, hogy lassan már régebbóta szakítottunk, mint amennyit együtt voltunk, de még mindig idő kell neki és szenved. Kicsit reménytelen, jobb is, ha nem foglalkozom vele.
Szomszéd Lányon viszont látom, hogy egész bejövős vagyok neki, ugyanis színház előtt és után is kettesben mentünk és végig nagyon jókat beszélgettünk, az előadáson is nagyokat nevetett. Az a baj, hogy Olaf „nézte ki” előbb magának, én meg elsőre nem startoltam rá, szóval kicsit kényelmetlen szitu lenne felszedni, de most Olaf se kezdett vele semmit. Egy kis lebaszást kaptam a leányzótól a buliban, hogy túl hangosan beszélgetek... megesik :) Másnap őt is felhívtam, elhívtam volna egy mozira, de még egykor is a bulit aludta ki, és olyan kómás volt a telefonban, hogy szerintem fel se fogta, hogy miért hívom :) Nem lett belőle semmi. Nem is tudom, legyen-e.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
olajbogyóka · http://psychogirl.blog.hu 2010.07.12. 16:01:43
Kristopher · http://lelkirakat.blog.hu 2010.07.12. 16:07:54
olajbogyóka · http://psychogirl.blog.hu 2010.07.12. 16:12:20
de ha elképzelem, hogy van 2 srác, az egyik színházba hív, a másik meg kinézett (amiről ugye nekem fogalmam sincs), hát rohadtul nem érdekelne a másik, bármit is csinálna, elvégre az egyik hívott színházba :)
de azért sok sikert a becsületbeli ügyhöz! :D
irkafirka 2010.07.19. 13:25:54
Kristopher · http://lelkirakat.blog.hu 2010.07.20. 21:22:27
irkafirka 2010.07.20. 21:34:21